Apropó, ismeritek a színdarabot? Vagy a filmváltozatát Robert Redforddal és Jane Fondával? Eredetiben olvastam, a filmet magyarul láttam, nekem tetszettek.
No, nem a színművészetről szeretnék csevegni, meg nem is a mezítlábazósdiról szeretnék momentán több bőrt lenyúzni(a lábamról se ...), csak annyira jólesett ez a mai kocogás, hogy meg akartam osztani az arra érdemes drága közönséggel. Mellesleg röhej, hogy a való életben tizedennyire sem vagyok egy feltűnési viszketegséggel megáldott, magamutogató jószág, de itt a többi zakkant (pardon, sportkedvelő) között jól elfér az én hülyeségem is, tehát miért is ne osztanám meg :) Ugye, hogy ugye? :)
Tehát miután kedves fiam, édesapám és bátyám, no meg a többi Sándor már tegnap gondoskodott az időjárás jobbra fordulásáról, majd ezt követően, drága férjem és névrokonai a mai napra is becuccoltak egy zsák meleg tavaszi időt, egyszerűen muszáj volt kimennem futni.
Bár kora reggel még csak 5 fokot mutatott a hőmérő, a napocska gyorsan tett róla, hogy feljebb kússzon az a higanyszál, valamint hathatós tevékenysége nyomán a talaj is kellemes hőmérsékletűre változott. Mindezekből egyenesen következett, hogy csupán az erdőszélig viseltem lábbelit, aztán egy bokor alatt szépen biztonságba helyeztem és nekilódultam. A múltkor még havas fotókkal illusztrált útvonalat választottam, bár rá kellett jönnöm, hogy a fenyves szuperjó hely, csak épp a fenyőfákról nem csak tűlevél hullik (ami önmagában nagyon finom, rugalmas felületet adna) hanem ágacskák is, és azok igencsak szúrnak-nyomnak. Hasonlóan jártam a vastagabb levéltakaróval fedett utacskákon, ahol rá kellett jönnöm, hogy hiába finom puha a levélszőnyeg, ha időnként kivágott-kitört fácskák tönkjébe, lehullott ágakba rugdalok, illetve elhullott akáctüskékbe lépdelek. Maradt a homokos földút, amit a keréknyomon keményre tapostak a járgányok, középen viszont kissé süppedős és laza.
A végére beiktattam néhány sprintet. Igazából a lendületes tempónál jön ki legjobban a cipőtlenség előnye,szerintem klasszisokkal gyorsabb vagyok, mint cipőben. Persze jó technikával, szögesben még gyorsabb lehetnék, de ugyebár nem sprinternek készülök :)))
 |
| From Magyarország, Tápiószecső - természet |
Egy misét megérne az az élmény is, mikor mindezek után visszavettem a cipőmet (muszáj, mert a házunk körül rengeteg akácot vágtak-vágnak és minden tele van a tüskékkel, ágakkal) Kb olyan érzés volt, mintha egy-egy vizes kispárnát erősítettem volna a talpamhoz, pedig a széthordott Adidas Response még csak nem is egy stabil vagy kifejezetten nehéz jószág....
