Amit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni.
Vagy:
Amit érdemes csinálni, azt rosszul is érdemes csinálni.
Hogy mi juttatta ezeket az eszembe? Részben a futás, vagyis a futóversenyek. Mert ugye, lássuk be, többségünk szabadidős tevékenységként fut és a büdös életben sosem fog versenyt nyerni (hacsak nem übergyenge a mezőny), akkor minek a versenyzés? Tudom, tudom, magunkat legyőzni ésatöbbi... Talán csak számomra ordító az ellentmondás: a verseny attól verseny, hogy versengünk másokkal a győzelemért, versengük, hogy eldöntessen, ki a jobb, gyorsabb, ügyesebb, stb. Ha nem másokkal versenyzünk akkor minek odamenni? Akkor futhatunk egyedül is...És mégis. Én is elmegyek versenyekre, hiába végzek az utolsó harmadban sokszor. Sőt, urambocsá', olykor szándékoltan bulifutásnak tekintek versenyeket és mégis benevezek, mint minden normális versenyző, hogy aztán bohóckodjak. Ki érti ezt?! :)
Na van ám másik ok is amiért ezen morfondíroztam és ez nem más, mint az új sportunk, a taekwondo. Alig pár hónapja járunk a lánnyal, de már ő volt egy versenyen és itt a nyakunkon a következő kettő, hónap végén forma OB és a goldstars kupa májusban. Gyerek talán megy az utóbbira, a formagyakorlatozást nem igazán kedveli, engem viszont nyaggatnak, hogy kezdők és "túlkorosak" is nyugodtan indulhatnak (és akár nyerhetnek is), ráadásul a formagyakorlatnál meg se vernek :) És itt jön az ellentmondás (vagy nem is az): nagyon nem érzem úgy, hogy ezzel a pár hónapos minimális tudással bármi keresnivalóm is lenne egy versenyen, miközben persze nagyon is szeretnék résztvenni, hiszen a futásnál kvázi megszoktam, hogy esélytől függetlenül megyek. De ez mégis más. A futóversenyeken már annyian vannak, és olyan sok a hobbi kocogó, kezdő futó, hogy a mezőny elnyúlik, sokan vannak a végén is, simán el lehet lavírozni egy gyengébb eredménnyel is. Az ultrában meg még épp az a helyzet, hogy nem annyira népszerű, így a gyengus eredménnyel is látszólag nagyot lehet alkotni. Látszólag. A küzdősportnál kis túlzással életveszélyes kellő felkészültség nélkül odaállni, pláne itt ahol a fejrúgás alap és mindenki a K.O.-ra hajt. A formagyakorlat versenyben persze ilyen veszély nincs, ott csak nagyot lehet égni ha ez ember elbénázza. Én meg olyan vagyok, hogy ha bámulnak, folyton elrontom azt is amit egyébként nagyon tudok. Ami még vicces, szenior kategória lennék :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése