Uralom az utat :)

Az a fantörpikus szerencse ért, hogy én tesztelhettem az idei tavaszi szezon egyik újdonságát, az Adidas Supernova Glide 4 futócipőt, természetesen a női modellt. Rögtön meg is szeretném köszönni az adidas hazai képviseletének és legfőképpen az edzésonline-nak a lehetőséget! Aligha lett volna a közeljövőben lehetőségem ilyen kategóriájú lábbeliben róni a kilométereket.

Lássuk, mit ígér a gyártó ezzel a cipővel kapcsolatban:

A Supernova TM Glide 4 FORMOTION^® technológiája alkalmazkodik a futó felülethez, így minden lépés során simább talajfogást biztosít. A külső talp Continental^® gumiból készült felülete a nedves úton is jobb tapadást biztosít, mint a hagyományos gumiból készült cipők a száraz időben. A légáteresztő hálós felsőrész a kényelmen kívül hűsítő érzést is biztosít a nyári melegben. A Supernova textil család a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is olyan kellemes közérzetet, komfortot nyújt, hogy csak a futásra koncentrálhatsz.

Valamint:

Az adidas Supernova™ Glide 4W cipőben luxuskörülmények között futhatsz, mert kivitelezése egyesíti a futással kapcsolatos legkorszerűbb nézeteket. Ez a környezetbarát női futócipő FORMOTION™ sarokkal készült, így kényelmes, kontrollált talajfogást biztosít minden lépésnél. A TORSION® technológia biztos támasztást nyújt a talp középső részén, a GEOFIT™ szerkezet pedig kényelmes, tökéletes anatómiai illeszkedést biztosít. miCoach-kompatibilis.

Most pedig a saját tapasztalataim a cipőről:

Külső: Ugyan kifejezetten tetszenek a harsányabb színvilágú edzőcipők is, de valahogy az eddigi futócipőim a visszafogott fehér+kék, fehér-lila, szürke+kék, illetve majdnem egyszínű fekete változatokból kerültek ki. A Supernova Glide 4 sem az a bohóc-cipő, sőt, tulajdonképpen csak háromféle színt visel, fehéret, narancsvöröset és ezüstöt, de a megjelenése mégis látványos, talán a szín élénksége miatt. Természetesen rendeltetésszerű használat során heteken belül egyenszürkévé változik szinte minden futócipő, de addig is, a Supernova Glide 4-ben lehet gyönyörködni. A promóciós szövegek szerint az előző szériához képest csökkentették a talp vastagságát, de kicsit utánaolvasva, ez valójában inkább csak reklámfogás, annyira minimális a változás (0,5mm), de valamennyi anyag biztosan kikerült a talpból, ugyanis a cipő súlya néhány dekával csökkent. Az első talprész és a sarok vastagsága közti különbség (heel-to-toe drop) viszont nem csökkent (szerintem), így nem állítható, hogy a "minimálabb" irányba mozdulna ezzel a cipőjével a gyártó. A sarokrész most is elég méretes, de felpróbálva már nem érezhető annak (persze nem egy strandpapucs :)

A minden oldalon elhelyezett fényvisszaverő rátétek gondoskodnak róla, hogy sötétben is jól láthatóak legyünk. És a fűző! Végre nem fehér :)

Számomra kicsit meglepő volt még a cipő felsőrészén az orr rész gyöngyvászon felületén elhelyezett megerősítő folt, amely bizonyára a nagylábujj cipőromboló hatását hivatott megakadályozni. Kicsit tartok tőle, hogy idővel ennek foltocskának a szélénél fog elkopni a gyöngyvászon, ugyanis körülbelül épp itt hajlik a lépésnél. Ha már a gyöngyvásznat említem, ennél a típusnál sűrűbb méhsejtmintájú az anyag, ami állítólag tartósabb, miközben jobb szellőzést biztosít. Mindenesetre szépnek szép!

Első próba: Kényelmes! Az adidas futócipőknél már megszokott módon egy számmal nagyobb méretre volt szükségem, bár határeset, de inkább legyen picit nagyobb, mint már most érje a lábujjam a cipő orrát. Az orri rész (toe box) kényelmes, az én viszonylag csontos és vékony lábamnak még túl bőséges is, a gyártó igéretéhez híven neutrális talp, nincs arch-support vagyis hosszanti talpboltozat alátámasztás, a sarok finoman öleli körül a lábat, a perem védi az Achillest. Ez utóbbi nekem elsőre picit magasnak tűnt, de később rájöttem, hogy csak a mostanság sokat hordott adidas kanadia terepcipőm ezen része kifejezetten alacsony és emiatt volt az érzés. A lábam és futóstílusom alapvetően neutrális, sőt inkább szupináló, így ideálisnak tűnt a cipő formázása. A talpbetét kellemes meglelpetés a megszokott vékonyka, hamar elhasználódó és akár elcsúszkáló példányokhoz képest, nagyon szépen formázott, rugalmas habanyag és elég masszívnak tűnik. Kivéve láthatóvá válik a miCoach Pacer vagy a legújabb Speed_Cell elhelyezésére szolgáló mélyedés. (a cipővel egyidőben teszteltem egy miCoach Pacert is, lásd külön tesztben)

A boltban kicsit lépegetve máris nagyon kényelmesnek találtam, egészen pihe-puha, rugószerű volt az érzés és azonnal feltűnt, mennyire könnyű cipő. Legszívesebben máris ebben mentem volna haza, de azért még visszacsomagoltam a dobozba :)

Mozgásban: Nem írok le külön minden edzést, az első benyomások igazából nem változtak a távtól, tereptől, időjárástól függetlenül.

Laza futásnál, utcán: Nagyon kényelmes, könnyű, ruganyos, szinte lebeg benne a láb. Érezhetően jól tapad/kapaszkodik az aszfalton, nekem lehetne egy kicsit laposabb a talp, de így is teljesen kényelmes. Nem viseltem zoknit, de sehol nem bántotta a lábam és a szellőzést is épp kellemesnek találtam. Picikét olykor nagynak éreztem a méretet, de ez minden új cipőnél így van.

Dombozás, /hill-repeats/ aszfalton: Emelkedőn és lejtőn, bemelegítő kocogásnál és tempós futásnál is kényelmes, a ruganyosság nem jelent olyan érzést, hogy a befektetett energia vagy a lendület elveszne általa. Felfelé tempózva a talp jól tapad, a cipő kialakítása éppen megfelelő mértékben vezeti csak a mozgást, nem akadályozza az egyéni stílus érvényesülését. Nekem talán nem ártana valami kifejezett szupinálás, vagyis inkább a lábfej első részénk kifelé dőlése elleni forma, bár nem tudom, létezik-e ilyen egyáltalán... Lejtőn nem csúszott előre a lábam a cipőben, kényelmesen alkalmazkodott a többé-kevésbé középtalpra érkező stílusomhoz, összességében nagyon rugalmasnak, átengedőnek éreztem.

Nedves időben, városban: Stílusosan, London utcáin került sor a vizes aszfalton történő tesztelésre :)
Egyben ez lett az eddigi leghosszabb futásom is a cipőben, röpke két óra csak sajnos :( (terveim szerint hamarosan fogunk menni együtt sokkal hosszabbat is, ha szükséges, kiegészítem majd a tesztet) Tehát, nedves aszfalt. A gyártó ígéretének megfelelően, a Supernova Glide 4 az esőtől nedves felületen is jól vizsgázott. Sehol nem csúszott, sőt, érezhetően tapadt többféle városi burkolaton is. Szándékosan vettem éles kanyarokat, léptem útpadkára lábujjhegyen, de nem tudtam kifogni rajta. Végig nagyon kényelmes volt, semmilyen szokatlan vagy kellemetlen érzést nem tapasztaltam két óra elteltével sem (zokni nélkül).

Terepen: Igazán durva, technikás terepre nem volt alkalmam elvinni a cipőt, bár nem is terepfutásra tervezték. A lakóhelyem környéki erdőcskék homokos talaján, vasúti ágyazatkővel borított földúton, illetve füves terepen járattam meg és egyik esetben sem kellett csalódnom. Ugyanaz a ruganyos, könnyed érzés volt, mint aszfalton, a köveket sem éreztem túl erősen és a hepehupás talajon vagy a zsombékos fűben sem éreztem instabilnak. A picit sáros földön is elég biztos léptekkel haladhattam, nagy sárba nem vittem szegény jószágot egyelőre.

Kinek ajánlom?

Elsősorban olyan neutrális vagy kissé szupináló stílusú futóknak ajánlom, akik kifejezetten egy gyors, könnyű cipőre vágynak, de egy lecsupaszított versenycipőnél nagyobb védelemmel. Aki esetleg használt Supernova Glide 2 vagy 3 cipőt és szerette, de kicsit könnyebb, neutrálisabb formában még szivesebben hordta volna, az bizonyára imádni fogja a Glide 4 újításait.

Sajnos az ára a magasabb kategóriában van, de ha olyan tartós is amilyen könnyű, szép és kényelmes, felveheti a versenyt a rivális márkák hasonló árfekvésű és célcsoportú termékeivel.

miCoach Pacer egy nem kütyümániás kezében :)

<

Az Adidas MiCoach rendszer talán már hallomásból ismerős a legtöbb futó számára, lényegében az ismert sportszergyártók aktuális közelharcának egyik megmozdulása, egy pulzusmérőt és footpod-jellegű sebességmérőt egyesít egy edzéstervező-edzést kísérő egységgel, nem hiába nevezik elektronikus személyi edzőnek olykor. Egyfajta átmenetet képez az egyszerű footpod megoldások és a bonyolult gps-szel kiegészített futókomputerek közt. Kistesójáról, a Zone-ról, olvashattunk már itt tesztet.

Tehát, a dobozból az alábbi darabok kerülnek elő:

Vegyük sorra az alkatrészeket és a tapasztalatokat:

1- többnyelvű használati útmutató: Rendkívül egyszerűen használatba vehető az eszköz, ez a pár soros útmutató elegendő is, a többit a weboldalról megtudjuk - feltéve, hogy értünk angolul.

2- USB kábel: ezzel csatlakoztatjuk a kütyüt a számítógéphez vagy okostelefonhoz az adatok átvitele illetve az akku töltése céljából.

3- összekötő kábel mp3lejátszó csatlakoztatásához: A Pacer összeköthető a már meglévő mp3 lejátszónkkal, így egyazon fülesen hallgathatjuk a kedvenc zenénket és kaphatjuk az instrukciókat vagy a lekért edzésadatokat a kütyütől. (Kipróbáltam, működött, de nem vonz a lehetőség, így nem használtam így)

4- , egyfüles fülhallgató: átlagos jack-dugós megoldás, így ha netán elvesztenénk vagy tönkremenne, bármilyen másik fülhallgatót is használhatunk helyette. Ez a félfüles megoldás praktikus, hiszen meglehetősen veszélyes a közterületeken mindkét fülünket bedugaszolva futni.

5 - pulzusmérő pánt és jeladó: Sok pulzusmérőtől eltérően, a pánt textil alapú, amire a jeladó patentos megoldással rögzíthető. A pánt maga mosható. Első kézbevételkor úgy éreztem, túl könnyen lepattan a jeladó egység, de használat közben már nem tapasztaltam ilyet. Könnyen állítható, becsatolható és kényelmes viselet, bár maga a jeladó elég nagy "pukli".

6 - cipőre rögzíthető (vagy kompatibilis cipőbe a talpban kiképzett helyre beilleszthető) szenzor: Praktikus klipsszel érkezik, így nincs probléma ha a cipőnk nem kütyükompatibilis, a fűzőre is rögzíthető a lépésszámlálós típusú sebességmérő. Nekem olyan szerencsém adódott, hogy egy teljesen hozzáillő Adidas Supernova Glide 4 -be tehettem, így kipróbálás után a klipsz visszatért a dobozba, a szenzor pedig elfoglalta helyét a cipőtalp erre a célra kialakított mélyedésében.

7 - a lényeg, maga a vezérlőegység vagyis a Pacer: meglehetősen aprócska, mp3-lejátszóra (azt hiszem az iPod Nano volt ilyen?) hasonlító kis "dobozka", hátoldalán csipeszes rögzítési lehetőséggel, amivel karpántra, nadrág derekára, zseb szélére, övtáska pántjára, stb csiptethetjük. Található még rajta egy tolókapcsoló a be- és kikapcsolásra illetve ezzel választhatunk, hogy előre feltöltött edzést hajtunk végre amihez instrukciókat kapunk vagy szabad edzés lesz (Free) és csak a mérést kérjük. A kis kapszula elején a középső rész maga egy nyomógomb, edzés közben ennek megnyomásával kérhetjük le az aktuális edzésadatokat, valamint kétoldalt is található egy-egy gomb, a "hullámokkal" hangerőt állíthatunk , a "futó emberke" pedig az edzés indítására és pillanatmegállítására való. Egy kis LED van még rajta, ami töltés közben piros-kék színben villog, használatban pedig zölden világít.

Most lássuk a működését röviden (hiszen megannyi helyen fellelhetők már ezek az információk)

A pulzusövet és a stride szenzort nem kell különösebben magyarázni, maga a Pacer viszont okos kis jószág, nem csupán az előbbiek által küldött adatokat tudja közvetíteni számunkra. Amint beüzemeljük az eszközt, kapunk egy saját profilt a miCoach weboldalon ahol rengeteg lehetőség vár minket. Először érdemes beállítani a személyes adatainkat, ami alapján a rendszer pulzuszónákat is javasol számunkra, de aki saját magának szeretné kiszámítani vagy nem tartja megfelelőnek a kapott értékeket, könnyűszerrel átírhatja őket.

A beszélő eszköz hangját is megválaszthatjuk, több női és férfi hangból és több nyelvből választhatunk, de sajnos magyarul egyelőre nem tud.

Az összeállított rendszerrel akár azonnal neki is indulhatunk sportolni, de a miCoach weboldalon számtalan edzéstervből illetve különálló edzésekből is válogathatunk, amelyeket ha kiválasztjuk, rögtön a virtuális edzésnaplónkba vezet és amikor szinkronizáljuk a Pacer-t akkor rá is tölti az összes edzést. Itt az adidas valóban kitett magáért, nagyon sok edzéstervből választhatunk, nem csak futás, kerékpár, edzőtermi erősítő edzés, lazító, bemelegítő, átmozgató edzések is vannak, sőt, külön tervek nőknek és férfiaknak. Ahogy arra a hasonló oldalakon szocializálódott user számít, más miCoach-felhasználó futókkal is kapcsolatot teremthetünk az oldalon.

Ha kiválasztottuk a vágyott edzést, a géphez csatlakoztatott Pacer felbukkanó ablakában kattintsunk a szinkronizálásra és már mennek is át az adatok a kütyüre. Pár másodperc és indulhatunk is!

Bekapcsoláskor kedvesen köszön a rendszer és keresi a szenzorokat. Egyszer tapasztaltam, hogy nem találta a stride szenzort, de pár lépés járkálás után már rendben volt. Eldönthetjük, hogy csak mérjen (Free edzés) vagy választunk a feltöltött edzésekből. Utóbbi esetben folyamatosan kapjuk a fülhallgatón az instrukciókat, gyakorlatilag levezeti nekünk ez edzést mint egy edzpő tenné. Ha bármikor szeretnénk aktuális adatokat kapni, csak megnyomjuk a középső nagy gombot és már mondja is (hogy automatikusan vagy gobnyomásra és pontosan mely adatokat, ezt a számítógépünkön a Pacer menüjében beállíthatjuk). "Szabad" edzés esetén is ugyanígy működik, csak -értelemszerűen- instrukciókat nem ad a rendszer. Bármikor megállíthatjuk és újraindíthatjuk a mérést, kikapcsoláskor pedig összesítést hallhatunk és menti az adatokat. Egyéni részidőket vagy szakaszokat viszont nem tud külön kezelni.

Edzés után a számítógéppel csatlakoztatott eszközről az adatokat pillanatok alatt feltölthetjük a weboldalra, a saját naplónkba és megtekinthetjük a pulzus, tempó, lépésszám, idő különféle kombinációit grafikonon ábrázolva is. Természetesen az összes elvégzett edzést tárolja, számolja a megtett távot, eltöltött időt, stb és folyamatosan követi az egyéni csúcsainkat is, távban, időben. Ha előre tervezett edzés volt akkor tanácsokat, véleményt is kapunk a mi kis "edzőnktől".

Tapasztalatok, vélemény:

Meglehetősen szkeptikusan, ám kiváncsian vettem kezembe ezt az eszközt, ugyanis egyszerű pulzusmérő sportóra kivételével, nem használtam/használok ilyesmit. A rendszer beüzemelését egyszerűnek találtam, a weboldalon az első alkalom után már könnyen elnavigáltam. Kiváncsiságból feltöltöttem egy edzéstervet és egy tesztfutás edzést.

A tesztfutást végül nem csináltam meg, nem igazán tudok értelmezni olyat, hogy tizes skálán x intenzitással fussak, hagytam inkább a manóba :)

A "napi 30perc" nevű edzéstervből kiváncsiságból csináltam meg kettőt. Igazán jópofa, ahogy adja az instrukciókat, lassíts, gyorsíts, még ennyi vagy annyi van hátra, stb és ha kérem, elsorolja az összes aktuális információt, pulzust, tempót, lépésszámot, megtett távot, illetve amit előzetesen beállítottam. Ugyan egy gombnyomással rögtön lekérhettem, de engem kissé zavart, hogy folyamatosan kijelezve nem látom a pulzust, se az időt. A feltöltött edzés adatait nagyon szépen lehet elemezgetni, a táv és ezáltal a sebességmérés meglepően pontos.

Free üzemmódban, vagyis előre feltöltött és instruált edzés nélkül, is futottam természetesen, kiváncsiságom okán sokszor megkértem, hogy regélje el nekem az edzésadatokat, talán ez, talán a vasút közelsége, talán a nem elég jól megnedvesített vagy nem elég szoros pulzusöv okozhatta, hogy az edzést visszanézve a grafikon eltorzult, mintha folyton nullára esett volna vissza a pulzusom :) Így persze az átlag is elszállt. Máskor ilyen nem fordult elő. Ugyanekkor akadt gondom a miCoach weboldallal is, nem volt hajlandó betölteni az edzésnaplót, se az adott edzés részletes nézetét. Talán csak türelmesebbnek kellett volna lennem, mert egy-két perc múlva már gond nélkül működött. Ez máskor is előfordult, valamint zavart, hogy hiába jelöltem be bejelentkezéskor, hogy emlékezzen rám a rendszer ezen a számítógépen, folyton újra be kell gépelnem a jelszavamat - pedig csak én, és csak ezen a gépen babrálom.

Résztávos jellegű hill repeats futásnál még szebb grafikonban gyönyörködhettem, a részletek iránt érdeklődők gyakorlatilag minden lényeges infót kigyűjthetnek a tárolt adatokból.

Mint fentebb írtam, nem csak futóedzésekre használható a miCoach Pacer, ennek szemléltetésére letöltöttem (vagyis feltöltöttem az eszközre) egy No-gym Workout nevű erősítő-átmozgató gyakorlatsort. Tényleg személyi edző hangulatú a dolog, csak - szerencsére :) - nem mond olyanokat, hogy "Jaj, de jó vagy, így tovább!" esetleg "Így a jó, égjen a zsír!" :)) A weboldalon részletesen megtaláljuk az egyes gyakorlatok leírását és mozgóképeket, amelyek segítenek a helyes végrehajtásban.

Végül, némileg kiváncsiságból és viccből, felvettem taekwondo edzésre is a pulzusövet és a Pacert, de csak a pulzusmérés kedvéért, valamint a lányom is kipróbálta egy kis gyermeki ugribugri idejére.

Összegezve:

A miCoach Pacer kényelmes, praktikusan viselhető edzéstámogató eszköz, a mérései kielégítő, sőt, igazán jó pontosságúak. Rengeteg adatot szolgáltat az edzésekről, melyeket opcionálisan hallgathatunk és tekinthetünk meg, elemezhetünk utólag. Az adidas miCoach weboldalon található számos edzésprogram közül mindenki találhat számára megfelelőt, akár első 5km lekocogására, akár sokadik maratoni PB döntésre készül.

Hátrányok: Nincs kijelzője, így menet közben csak hallható információt tud szolgáltatni. Nem kezel részidőket, résztávokat. A Pacer egy töltéssel max 10órát bír (bár USB-n gyorsan és könnyen tölthető) Nem tud magyarul.

Cipcsi és kütyü :)

No, meg van a tesztcucc! Én, a keveset és azt is gyengén futó, abszolút nem kütyümániás emberke, tesztelhetek egy mondhatni felső kategóriás edzőcipőt és az adidas pulzusmérő+táv+tempó mérő eszközét, a miCoach-ot. Hihetetlen, ugye? Szerintem is.

Úgyhogy igyekszem is felnőni a feladathoz. Egyelőre csak nézegetni, ismerkedni volt alkalmam, de lesz tisztességes futás is! Meg beszámolók, meg képek :)

Első benyomás: Külsőre nagyon tetszetős, szinte versenycipő kinézete van, ha nem nézzük a sarkat , ami azért nem egészen minimál :) Persze ami inkább számít az a drop, a különbség a talp elülső részének és a sarokrésznek a vastagsága között, és ez nem is olyan nagy ennél a cipőnél.

Belebújva kényelmes, kicsit számomra furán magas az Achilles-t ölelő rész hátul, de nem dörzsöl, csak új érzés, mert mostanság az adidas Kanadiában futottam, aminek kifejezetten alacsony a bokarésze .

A miCoach nagyon mókásnak tűnik így elsőre, bár még jobban bele kell ásnom magam az általa kínált lehetőségekbe.

Teszt

No, nem a blogot tesztelem, hanem cipőt fogok! Jihhhááá! :-)

Pályázat

Na, ez az amit nem szeretek túlzottan, de az Inov azt találta ki, hogy a pályázatok értékeléséhez figyelembe veszik egy facebookos szavazás eredményét, ezzel felmérve, hogy melyik futó mekkora "tömegbázissal" rendelkezik. Az ötletről van véleményem, de azért nem bánom ha szavaztok. Mondjuk rám :-)

FB link

Fussunk, fussunk, pályázzunk!

Már korábban láttam a Multinavigátor oldalán az Inov-8 által hirdetett pályázatot, de nem is olvastam végig először, mert azt gondoltam, profiknak szól, aztán Eperszem vetette fel az Edzésonline fórumán, hogy talán meg kéne próbálni. Vacilláltam még egy kicsit, de végüls igaza van, mit veszíthetünk? Semmit. Mit nyerhetünk? Sokat.

Pályáztam.

Pályázzatok ti is. Soha nem lehet tudni.....

Nike Freeben a maratonon

Ahogy már korábban említettem, Free-ben futottam vasárnap. Már korábban döntöttem, hogy kihasználom a nike által nyújtott tesztlehetőséget és valamelyik pipás cipellőben futom le a távot, aztán nem sokkal a verseny előtt kitaláltam, hogy a legkevesebb csillapítással rendelkező, legrugalmasabb, legátengedőbb modellt, a Free-t fogom választani. A futóblogon felvetett ötletemről DaMartian megpróbált lebeszélni, mondván a Free igazából nem is futócipő, inkább tartásjavító eszköz, semmiképp sem maratonfutásra való. Nem kívántam vitába szállni vele, hiszen jól ismeri a cég termékeit, tudja mit beszél. Én viszont már döntöttem. Ha adnak cipőt, futok benne.

Természetesen adtak, bár a helyszínen is felhívták a figyelmemet, hogy ez a cipő nem a maratonra való. Előzetesben megjegyezném még, hogy Nike cipő először épp egy évvel ezelőtt, a 25. Bp Maratonon volt a lábamon, akkor egy Swift, majd a múltkor a félmaratonon egy Lunarglide, tehát nem ismerem túlzottan a márkát, tapasztalatom kevés van. Free-t még sosem próbáltam korábban.

Egy 39-es méretűt kértem a civilben 38-as lábamra és épp kénylemesnek bizonyult. Ahogy belebújtam, feltűnt, hogy miközben nagyon kellemesen körülöleli a lábam, kicsit furán kifelé fordul a lábfejem elöl, gyakorlatilag az asszimetrikus fűzés vonalát követve. Ez nem nagyon tetszett, de kicsit sétálva még mindig kényelmes volt, így nem törődtem vele.

Gyalogolva olyan érzés volt, mint egy mamusz :) Puha, kényelmes, öleli a lábat, érezni benne a talajt, de nem fájdalmasan, csak érezhetően. Futva kicsit jobban feltűnt a csillapítás hiánya, de nem éreztem túlzottan fapadosnak, volt azért anyag a talpam alatt, csak nem az aszfaltra szánt futócipőknél megszokott habos-rugózós érzet. Néhány kilométer után megállapítottam, hogy nem futok benne másként, nem érzek semmi különöset, nem fárasztja a vádlimat, nem valószínű, hogy gondom lenne vele a táv hátralevő részében. Egyetlen igazítást végeztem el még féltáv előtt, a fűzőt átkötöttem egészen lazára. Igazából tök felesleges bele a fűző, hiszen a nyelv egybe van varrva a felsőrésszel és egészen feljön a rüsztre, tartja magát.

Egyetlen negatívumot tudok említeni, a táv legvégén éreztem enyhe görcskezdeményeket a talpam harántboltozatánál, de egy kis - menet közbeni- lábujjmozgatással el is múltak. Visszagondolva, ilyen tavaly is volt a maratonon, akkor a Swiftben. Mindent egybevéve, nem a cipőn múlott a gyenge eredményem, csakis a jelmezen és a motiválatlanságon.

Hogy ajánlom-e ? Miért ne, igazán kényelmes sétálós-kocogós cipő. De nem maratonra. Elismerem, hogy nem hosszúfutásra való, bár nekem nem lett bajom tőle, talán kevésbé "beavatott" lábakkal sérüléshez is vezethetne egy ilyen kunszt. Az asszimetrikus fűzés lényegét most se értem, nekem csak még jobban kifelé fordította a lábfejem, mint amennyire amúgy is szupinál, így ez nem jött be, de valódi gondot nem okozott.

(katt a képre az olvasható méretért)

Prológ és zoknisztori

A Kinizsi ugyan végetért Tatán a táborban, én viszont még elidőztem kicsit, először mert meg akartam várni Istvánt és Blue-t, másrészt mert nem ajánlott senki fuvart Pest felé, vonat pedig csak hajnali fél ötkor volt.

Ücsörögtem még picit az étkezdében, aztán áthurcolkodtunk egy ismeretlen túratárssal a célirodába. Klassz volt látni a boldog és fáradt beérkezőket (sajnos Istvánt nem leltem), dumálgattunk a rendezőkkel kicsit, majd egyszercsak befutott Blue is. Szegény nem nézett ki valami frissen, véreres szemekkel, reszketve ült le egy székbe, rátukmáltam egy pulcsit, de még azzal együtt is felvehette volna a versenyt bármelyik nyárfalevéllel.... Azt mondta, az izmai jól vannak, csak a gyomra és a talpa tropa :( Sok beérkezőt megkérdeztünk, hátha kapunk fuvart és végül sikerrel jártunk. Egy nagyon kedves úr aki a fiáért jött a célba, elvitt még hármunkat és még benzinköltséget se fogadott el. Nagy köszönet a jóságáért! Blue-t kiraktuk Budaörsön, egy túratárssal pedig a Petőfi hídnál ugrottunk át villamosra. A Blahától inkább gyalogoltam a Keletiig, 100km után már még egy nem számít alapon. Csalódottan állapítottam meg, hogy 5:10-kor megy az első vonatom, így még egy óra kómázás várt a rém ingergazdag pályaudvaron :) Szerencsére nem aludtam be és elértem a vonatot, sőt, a vonaton is csak pár percekre kómáztam, egyszer azt álmodva, hogy Szolnokon ébredek csak fel :P Nem akartam férjet kirángatni az ágyából, inkább hazasétáltam az állomásról, még 3 kilivel megtoldva a hétvége termését. Picit azért jobban elfáradtam, mint tavaly, nem volt túl aktív a vasárnap, mázlimra a srácok is anyuéknál maradtak még :) Állapotfelmérés: enyhe izomláz a combfeszítőkben, de semmi más. Pipa :)

Ígértem, hogy írok a hüle zokniról is:) Ugyebár nem szoktam túllihegni a futáshoz, túrázáshoz használt ruházat kiválasztását, kb mindegy nekem, hogy technikai vagy pamut, ilyen vagy olyan, különösen ilyen triviális dolog esetében, mint a zokni. Sima, hétköznapi olcsó pamutzoknikat szoktam hordani, emellett van néhány Spuris és talán 3 pár Decás Run50 futózoknim, no meg a cipőrendeléshez ajándékba kapott More Mile zokni. A Vivis rajtszámmal lehetett idén valami adidas csodazoknihoz jutni, ilyenem is van, egyszer-kétszer felvettem már, semmi extra. Talán annyi, hogy nem kedvelem az ennyire alacsony szárú zoknit. Ezt kaptam fel a K100 hajnalán is, mindenféle koncepció nélkül.

Tapasztalatok: A kétrétegű dizájn nem teljesen hülyeség, sokan esküsznek a vékony műszálas+vastagabb pamut zokni együttes használatára, de így egybevarrva kicsit fura. Hamar úgy éreztem, gyűrődik a belső réteg (végül kiderült, hogy nem), a lejtőkön futva pedig megnyúlt és hátracsúszott kicsit az egész, szabályosan nyomva így a nagylábujjamat. A túra végén aztán rájöttem, mi okozta a gyűrődés-érzést és miért alkalmatlan ez a zokni terepfutáshoz (nem csak terephez, de ahhoz különösen):

1. elég puha, csak akkor érezni, hogy tele a cipő mocsokkal, mikor már tényleg sok van benne és akár meg is nyomta az ember lábát

2. a belső zokni nem varrás nélküli, ha elcsúszik, dörzsölhet

3. a nagyon rövidre szabott szár miatt bejut a mocsok a zokniba a bokacsont mellett

4. az előzővel összefüggő probléma, a belső zokni lyukacsos szerkezete miatt a zokniba hulló mocsok a két réteg közé tud jutni ahonnan lehetetlen kitakarítani

Szerencsére nem vagyok érzékeny lábú, így végül semmilyen sérülést vagy komolyabb fájdalmat nem okoztak ezek a problémák, de másnak csúnya sebeket is jelenthet fél marék homok és szénatörek ....

Azért elhordogatom ezt a zoknit hétköznapra, nagy nehezen, többszöri mosás után tisztának is tűnik végre, de egy fillért nem adnék érte. Pedig amúgy szeretem az adidas cuccokat (cak drágák :(

Cicitartót tesztelek

Az edzésnaplós-közösségi oldalon megemlítettem, hogy jó volna látni sportmelltartó-tesztet bögyösebb hölgyektől is, hiszen egy terméktől sem nagy kunszt ha az alig látszó kebleket megtartja, de lássuk, mit tudnak C-kosártól felfelé :P

Nagy örömömre és meglepetésemre, a Zensah magyarországi forgalmazója, András, írt nekem és felajánlotta a tesztelés lehetőségét. Először is egy Zensah sportmelltartót kaptam, ami ugyan ránézésre elég jónak tűnt és ugyebár a cég jól ismert és kedvelt a sportkompressziós termékeket használók körében, de sajnos már az első felvételnél látszott, hogy nem az én alkatomat célozták meg. (csak két méretben létezik S illetve M/L és nincsenek külön kosárméretek, vagyis nemes egyszerűséggel max AB kosárméretet írnak) Amikor ténylegesen futottam benne, sajnos csak megerősítette az első benyomást :(

Az anyaga tényleg nagyon fini, varrásnélküli, állítólag a cég többi termékéhez hasonló kompressziós anyag, elvezeti az izzadtságot a bőrről, antibakteriális és 10-féle színben kapható, csak épp nem tart. Konkrétan húsz perc után meg kellett állnom visszapofozni a kebleimet a helyükre..... Félórányi kocogás alatt szinte "kimásztak" a kebleim a melltartóból, a kellemetlen mértékű vertikális elmozdulásról nem is beszélve. Kevesebb rázkódással járó sportokhoz jó volna, de azokhoz valami olcsó kis felső is elég, nem vennék ilyet. Az anyaga rendkívül finom, biztosan nem dörzsölne hosszabb távon sem, de nagyon kevés tartást ad, érzem ahogy elcsúszkál rajtam az egész. Egy szuper, kompressziós-jellegű terméktől nem ezt várnám. Ami még gond, hogy a mell alatti rugalmas rész nagyon keskeny és elég gyengécske, így esélye sincs komoly tartást biztosítani és az egész melltartót a helyén tartani. Nagyon sajnálom, mert már kezdtem elhinni, hogy lesz egy jó cicifixem :(((((

Kisebb keblűeknek, de erősebb testalkatúaknak(85 és felfelé) beválhat, de nekem relatíve kis méret kéne(75-80), nagyobb kosármérettel(C-D), csak a hülye gyártók nem képesek ilyet gyártani, pedig tartok tőle nem én vagyok az egyetlen futó aki nem debella, de nem is deszka....

Miután szegény Andrást a szükségesnél bővebben kiműveltem melltartó-macerák témában, kaptam két olasz terméket tesztre. Nálunk szerintem teljesen ismeretlen márka, a gyógykompresszió terén van inkább jelen, kompressziós harisnyákat és hasonlókat készítenek. Ezek nem kifejezetten a sportmelltartóknál mostanság jellemző önmagukban is hordható topok, sokkal inkább a hagyományos melltartókhoz hasonlítanak, egyikük nem is csupán sportra hanem mellműtétek után is ajánlott, részben anyaga és spéci kialakítása miatt, valamint mert elöl zippzárral záródik, így könnyebb a fel- és levétel.

Méretezést tekintve S/M és L/XL verzió létezik az egyikből, és normál és deep(mély?) kosárból lehet választani,(én S/Mdeep méretet kaptam), a zippzáros fazon pedig olasz, amerikai illetve centiméterben megadott méretezésben van , S-3XL-ig, centiben 73-77 mérettől 98-102-ig, a csomagolás szerint, viszont magán a terméken a másiknak megfelelő L/XL normal felirat található (?)

Anyagukat tekintve, kompressziós jellegűek, szinte varrás nélkül, rendkívül rugalmas anyagból készülnek, a bőrön kellemes érzet a viselésük. Azonban sajnos az első próbánál máris látom, hogy futáshoz egyik sem lesz elég csupán önmagában egy laza póló alatt, ugyanis függőleges irányban a tolerálhatónál jóval nagyobb elmozdulást engednek. Maga a melltartó(hátrész, pántok, mell alatt) remekül illeszkedik és totál fixen marad mindenhol, de a kosárrész "önálló életet él", körülfogja ugyan a melleket, de "leszorító", megtartó hatása nagyon kevés, futásnál, ugrálásnál fájdalmas mértékben engedi mozogni a domborulatokat. Ahogy ebben a cikkben is olvastam, rájöttek már az okosok, hogy milyen sportmelltartót kéne gyártani, de valahogy még egyik cégnél sem látom, hogy egyszerre emelné, elkülönítené és leszorítaná, rögzítené a kebleket. A tízpróbás cég egyik terméke próbál ilyen lenni, de az ára kevéssé barátságos és nem 100%-os a megelégedettség ahogy hallom a sporttársaktól (ki kéne próbálnom, hátha...)

Persze nem akkora meglepi ez a számomra, hiszen eddig sem találtam abszolút megfelelő melltartót futáshoz, inkább duplán viseltem őket vagy legalábbis egy normál, merevítő nélkülit és egy sportmelltartót egymáson, így alapvetően továbbra sem vetem el ennek lehetőségét. A meglevőkből még a százéves pipás topom a legjobb (de ha jól láttam, az a fazon már nem is létezik), de már nagyon régi és tisztességesen ki is dörzsöl hosszútávon, arról nem is beszélve, hogy rém bután nézek ki benne, mert magasra emeli és rámlapítja a rábízott testrészeimet :P

Folyt.köv.