Már elég rég elmúlt de valamiért nem írtam róla.
Ha nincs a tavalyi jelmezes maratonnal nyert ingyenes nevezésem, tuti nem indulok ezen a túlértékelt tömegversenyen, de így, hogy csak az utazásba fájt még egész jó bulinak is bizonyult.
Ahogy mindenki számára ismeretes, jó meleg napot fogtunk ki, bár még mindig azt mondom, az egész időjáráspara túl van lihegve... Igen, meleg volt, sütött a nap, de az útvonalon több árnyékos szakasz is volt, rengeteg frissítőállomás, ráadásul a rakparton még szellő is.
Az edzésonline regisztrált felhasználói külön VIP sátorban készülhettek a megmérettetésre, így én is rögtön ide igyekeztem, hogy letegyem a holmim és üdvözöljem az ismerősöket. Sütikóstolás és némi duma után átlibbentem a Csemete Alapítvány sátrához és felvettem a támogatói pólómat amiben futni szándékoztam. Nem terveztem igazán nagy tempót menni, kicsit tartottam tőle, hogy nagy borulás lenne belőle, így a bemelegítéssel se nagyon foglalkoztam, de végül Csikével beálltunk a közös tánci-tánciba :) Muris volt!
A rajthoz vonulva benyomultam az 1:45-ös iramfutók mögé, persze nem terveztem velük futni végig, de jólesett kicsit "kilőni" az elején és nem a végefelé vánszorogni a kétszáz méter után már sétálgató emberkék közt. Az eleje nagyon kellemes volt, szokásos útvonal, pesti utak, híd, rakpart, az első tizes hamar le is ment, 55perc körül, de éreztem, hogy a második felében nehéz lenne ezt a tempót tartani. Utólag visszagondolva, ha figyeltem volna kicsit az órát és bevállalok egy kis szenvedést, simán futhattam volna egy 1:55-öt, de inkább kényelmesre vettem.
Furcsa volt, hogy mekkora a különbség a mezőny ezen része és a vége között. Itt is voltak belesétálók, sőt páran rosszul is lettek, de mégis sokkal hangulatosabb, motiválóbb volt, mint a 2óra felett célbaérkezők közt a mezőny végefelé lenni. Borzasztó lehangoló tud lenni amikor körülötted szinte mindenki folyton belesétál, szenvedő arcot vág, össze-viszza liheg, fújtat a nézők is unják már, alig van szurkoló, a pálya tájkép csata után...eh
Igazából nem történt semmi érdemleges a második tizes alatt se, jó volt a pesti rakparton a fordítónál lesni az ismerősöket, végre egyszer megfutni a nyugati téri felüljárót és vidáman beszaladni a ligetbe. Végülis nem lényeges az idő, de azért nézhettem volna órát, hogy ne 15másodperccel csússzak ki a 2órából :))
Az mindenesetre bíztató, hogy viszonylag laza futással, nem elfáradva, egy mindenki által nagyon melegnek titulált napon megy a 2órás félmaraton.
A verseny után még sokáig bandáztunk az EO sátornál, majd végül Lydérch elkísért a buszhoz. Klassz nap volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése