Vár a hármas

Na, legyen itt is, miért ne :)

Tehát úgy indult a történet, hogy már tavaly hallottam erről a versenyről, Rókalacitól, aki jól meg is ijesztett, hogy milyen brutál az útvonal és erre csak 6óra a szintidő. Megnéztem, hát valóban, maratoni távhoz 1740m körüli szintemelkedés és közel ennyi ereszkedés...combos :) Gondoltam, majd jövőre ....

Idén sem volt több bátorságom, addig tötyöltem, hogy merjek-e nevezni mígnem lezárult a nevezés :P Már épp azt tervezgettem, hogy akkor mentális edzésnek egy haláluncsi szigeti 30-ast futok, mikor Pecsenye beírását megláttam: segítőket keresnek a Vár a hármasra. Nosza, adjunk vissza a futókarmának valamit, jelentkeztem. Először úgy tűnt, a fogas svábhegyi megállójánál kezdek mint irányítóember, aztán átmegyünk másik szakaszra, ezért sok futást nem reméltem, de gondoltam, majd a végén lerohanok a HHH-ról, úgyis szeretek lejtőn futni.

Reggel fél ötkor ébresztő, állatok ellátása, buszhoz szaladás, metróra váltás, kis séta és máris Clark Ádám tér, rajt. Örültem, hogy több kedves ismerőst, barátot üdvözölhettem, Pecsenye kedves volt, a szia után azzal támadott : Hol a süti?! :-D Hát süti nem vót....

Rövid egyeztetés, technikai szünet, majd rendező Gyuri szavára el is rajtolt a mezőny. Engem felvittek kocsival a pontomra és olvasgatással igyekeztem elütni az időt az első futó érkezéséig. Tudtam, hogy nem kell soká várnom, ugyanis idén Hajduska Balázs is indult és már szóltak, hogy az első kilométereken perceket vert a mezőny többi részére! Hamarosan meg is érkezett vagyis inkább átrobogott a fogas megállón :) rövidesen követte őt a második, azt hiszem Urbán Zsolt, aztán hosszú szünet következett.....majd a többiek két kisebb bolyban, a végén pedig Kriszta (Nagy Zoltánné) egy fiatalemberrel. (Felvezető motoros dumája : egy virágos gatyós, kalapos néni az utolsó :-)))) Azé' mondtam neki, miket fut az a "néni" :P )

Miután elhaladt a mezőny és konstatáltam, hogy a szemközti cukrászda még nem nyit, felkocogtam a Normafához az ottani frissítősökhöz. Elég nehezen találtam magamra az emelkedőn, de azért felvonszoltam magam :) Édesen hajráztak nekem :P A ponton aztán dumáltunk, szurkoltunk kicsit, a jó üzleti érzékkel hamarabb nyitó rétesesnél vettem Pecsenyének rétest (Editre és Vézsére is gondolva vettem hármat) épp jókor, mert hamarost jöttek is. Pecsenye arca felragyogott a süti láttán és lazán be is gyűrt két rétest :) No, nem voltak valami nagyok, így nem volt nehéz. Társai nem kértek, így nekem is jutott egy almás - finom volt. Miután mindenki áthaladt a ponton, telefon Gyurinak, hogy hova menjek. Szabadon távozhatok, szólt a válasz, de persze várnak szeretettel a célban. Nosza, akkor fussunk! - felkiáltással a mezőny vége után vetettem magam és még a kilátó előtt be is értem Krisztát. Innentől együtt is maradtunk. Ugyan mondta, hogy fussak csak, de igazából jó volt ez így nekem, nem is lettem volna sokkal gyorsabb, talán néhány perccel, mert a lejtőket egyedül jobban megfutottam volna, de úgysem voltam versenyben, akkor meg minek? Kriszta utólag úgy nyilatkozott, jól jött neki a kíséret, akkor pedig abszolút megérte!

Az útvonalat megnézhetitek a térképen, nekem igazából az egész újdonság volt, mert nagyon ritkán járok Budán, no persze voltak más túráról, versenyről ismerős részek, de a 30-35%-os meredekségű utcák igazi unikumnak számítottak. Talán egy Unicum után jobban is mentek volna ezek az emelkedők :P

Valahol a hegyoldalban lehagytunk egy sporttársat, így Kriszta a lantern rouge pozíciótol is megszabadult, majd (talán a Nagykovácsi műútnál?) meglepetésemre beértük a Mateve-Pecsenye-Vézsé-Knight-Levicopter különítményt, de persze a következő masszív emelkedőn el is léptek :P Kavarogtunk a kis hegyi utcákban, bámultuk a csili-vili vityillókat, lihegtem Kriszta mögött ez emelkedőkön és robogtam előtte a lejtőkön (viccelődtünk is rajta, hogy ilyen béna nyúl nincs aki épp az emelkedőn nem megy elöl :))) Szinte folyamatosan azon járt az agyam, menne-e a teljes táv szintidőn belül, milyen lenne még azzal a plusz 18-19kilivel a lábamban. Talán menne, hiszen végülis nem fáradtam el nagyon a végére, de talán fáradtabb lábakkal még lassabb lettem volna a végefelé és kinyírt volna a HHH :-)

A Szépvölgyi úton lefelé csorogva eszembe jutott Yoyoka, fel is hívtam, de már elindult a piliscsabai terepversenyre :-( Kár, hogy nem korábban hívtam :-( Kriszta férje jött buzdítani (hajcsárkodni :P ) , igyekezzünk, igyekezzünk, mert még 400szintet be kell gyűjteni, de menni fog csak gyorsabban Krisztike, menjééé :)))))) Mentünk mi, mentünk :) El is jött a várva-várt emelkedés, elegánsan fújtatva haladtunk fel, fel, kicsit le, majd megint fel és még fel :) Jópofa feliratok ragasztottak ki a szervezők a végefelé "Innen kell hajrázni" "Már csak felfelé" :) Az utolsó kaptatón megint jön Zoli, mondja, mondja, de szerintem egyikőnk se figyel rá ;-) Megyek Kriszta előtt, próbálom "húzni", még egy kis hajrára is kapható az utolsó métereken ahol persze félrehúzódok és csak ő fut át a célkapun....Megvan! Szintidőn bőven belül 5:46! Gratula!

A Hangárnál piknikhangulat, kaja,sör, víz, szőlő, sportbaráti csevej, majd eredményhirdetés ahol minden teljesítőt név szerint szólít Gyuri és átadja az oklevelet valamint a technikai finisher atlétát (tökjó, nekem is kell ilyen!!) és szerencsére nem felejti el az érmeket sem. Nőknél Ganki és Bontovics Timi osztozik az első helyen, az abszolút első Hajduska Balázs, pályacsúccsal! Tombolahúzás emeli még a hangulatot, közönségdíjas a gömböcben rejlő bevásárlószatyor :)))

A muri végeztével a szervezők igyekeznek mindenkit autókba pakolni és lejuttatni a városba, de egyszerre nem férünk be, így elindulunk páran gyalog. Egyszercsak Vézsé viharzik el mellettem, utánalódulok és szaladunk kb 2kilit lefelé míg fel nem vesz az egyik járgány. Vézsé átszállít a Stadionokhoz - köszi érte- így emberi időben haza is jutok.

Nagyszerű kis verseny ez, nagyon ajánlom mindenkinek, kicsit szivatós az útvonal, jó az útvonaljelölés, megfelelő a frissítés, minden adott egy klassz futáshoz! Gratula a teljesítőknek!

Egy kis plusz: nem vicc a 30%-os emelkedő/lejtő, Villám utca, Rézsű u, Határ u, Tamara u, egyik szebb, mint a másik, bár a hirhedt 35%-os Táltos utcán épp csak egy picit futottunk, de körülötte a többi hasonlón bőven :)

Táltos utca

Határ utca (szintén fel)

Villám utca (itt "futottunk" felfelé) 30%