Január elsején ugyebár azt kell tenni, amit szeretnék gyakran az év során. Ennek megfelelően, már idejében elkezdtem finom kajákat enni, jóféle nedűt inni, no meg egyéb kellemes dolgokat, aztán délután futni is kijutottam.
A Szentmártonkáta felé haladó vasút mentén indultam és onnan tettem kisebb-nagyobb betérőket az erdőbe. Itt sokkal szebb az erdő, mint Kóka felé, ugyanis klasszisokkal kevesebb a szemét. Nyárfa, akác és fenyő váltja egymás, sok a magasles, vadetető, no és persze ott vannak a tavak is. Szép, na, mégha elég sík is :-)
Kényelmes kocogást terveztem, így is lett. Egy friss tarvágásos résznél aztán gondoltam, letudom a cipőtlenkedést is, de annyira kellemes volt a talaj hőmérséklete, hogy úgy maradtam még egy jó darabon. A nagyon mély homokban sikerült belelépni valamibe, amit akkor észre sem vettem :o Találkoztam pár emberrel is, ugyanis van arra több kisebb tanya, hát eléggé csodálkoztak ahogy a kezemben vittem a cipőt 
Továbbhaladva, egyszercsak rádöbbentem, hogy nagyon nem ott vagyok, mint gondoltam. Inkább viszavettem a cipőt és sietősebben igyekeztem a jónak vélt irányba, mert nem volt kedvem lámpa nélkül a sötétben csatangolni az erdőben. Kis kóválygás után kijutottam a patakhoz, onnan meg már ismerem a járást.
Jó kis futás volt! Ha az egész év ilyen lesz, azzal meg lennék elégedve.
