Verseny

Amit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni.

Vagy:

Amit érdemes csinálni, azt rosszul is érdemes csinálni.

Hogy mi juttatta ezeket az eszembe? Részben a futás, vagyis a futóversenyek. Mert ugye, lássuk be, többségünk szabadidős tevékenységként fut és a büdös életben sosem fog versenyt nyerni (hacsak nem übergyenge a mezőny), akkor minek a versenyzés? Tudom, tudom, magunkat legyőzni ésatöbbi... Talán csak számomra ordító az ellentmondás: a verseny attól verseny, hogy versengünk másokkal a győzelemért, versengük, hogy eldöntessen, ki a jobb, gyorsabb, ügyesebb, stb. Ha nem másokkal versenyzünk akkor minek odamenni? Akkor futhatunk egyedül is...És mégis. Én is elmegyek versenyekre, hiába végzek az utolsó harmadban sokszor. Sőt, urambocsá', olykor szándékoltan bulifutásnak tekintek versenyeket és mégis benevezek, mint minden normális versenyző, hogy aztán bohóckodjak. Ki érti ezt?! :)

Na van ám másik ok is amiért ezen morfondíroztam és ez nem más, mint az új sportunk, a taekwondo. Alig pár hónapja járunk a lánnyal, de már ő volt egy versenyen és itt a nyakunkon a következő kettő, hónap végén forma OB és a goldstars kupa májusban. Gyerek talán megy az utóbbira, a formagyakorlatozást nem igazán kedveli, engem viszont nyaggatnak, hogy kezdők és "túlkorosak" is nyugodtan indulhatnak (és akár nyerhetnek is), ráadásul a formagyakorlatnál meg se vernek :) És itt jön az ellentmondás (vagy nem is az): nagyon nem érzem úgy, hogy ezzel a pár hónapos minimális tudással bármi keresnivalóm is lenne egy versenyen, miközben persze nagyon is szeretnék résztvenni, hiszen a futásnál kvázi megszoktam, hogy esélytől függetlenül megyek. De ez mégis más. A futóversenyeken már annyian vannak, és olyan sok a hobbi kocogó, kezdő futó, hogy a mezőny elnyúlik, sokan vannak a végén is, simán el lehet lavírozni egy gyengébb eredménnyel is. Az ultrában meg még épp az a helyzet, hogy nem annyira népszerű, így a gyengus eredménnyel is látszólag nagyot lehet alkotni. Látszólag. A küzdősportnál kis túlzással életveszélyes kellő felkészültség nélkül odaállni, pláne itt ahol a fejrúgás alap és mindenki a K.O.-ra hajt. A formagyakorlat versenyben persze ilyen veszély nincs, ott csak nagyot lehet égni ha ez ember elbénázza. Én meg olyan vagyok, hogy ha bámulnak, folyton elrontom azt is amit egyébként nagyon tudok. Ami még vicces, szenior kategória lennék :D

Járt utat járatlanért.... 2nd edition

Járt utat járatlanért....

Volt egy ilyen című blogbejegyzésem, ami aztán úgy folytatódott "...csak akkor hagyj el, ha nagyon ráérsz" Na, ez most is beigazolódott! Gyermektelen napom volt, gondoltam elnézek a pándi edzésre, természetesen futva. Ismerem az útvonalat, aszfalton 17km körül van, de van benne egy elég nagy kerülő, amit elvileg simán le lehet vágni a szántóföldek/legelő mentén átvágva. Eseménytelenül teltek a kilométerek Tápióságig ahol is rájöttem, hogy 1.durva meleg van és tűz a nap, 2. baromi éhes és szomjas vagyok, 3. a pulzusom az egekben. Egyik jobb, mint a másik. Viszavettem - a már akkor se acélos - tempóból, majd Tápióbicske előtt lekanyarodtam a műútról, hogy terveim szerint levágjam a felesleges kunkort. Tehénlepényeket kerülgetve ugrándoztam a legelőn, vágtam át kiszáradt nádason, aztán amikor már egész közel voltam a másik úthoz....jött a patak. Vagyis én értem oda hozzá. Nem nagy víz, de épp elég széles ahhoz, hogy átugrani ne tudjam. Lekaptam a cipőm, gondoltam, átmegyek simán, hát nem. Annyira iszapos volt a medre, hogy a második lépéssel combközépig merültem és még nem volt szilárd ott se. Basszus....

Hídnak nyoma se volt a közelben, jobb ötlet híjján elindultam a patak mentén visszafelé (legrosszabb esetben egészen a főútig visszamentem volna) és közben azon vacilláltam, megpróbáljak stoppolni vagy hagyjam az edzést a manóba és fussak haza. Szerencsémre, nem messze volt egy kis hidacska és kivergődtem a műútra. Mestert már nem akartam felhívni, fél öt volt majdnem, elvileg már kezdődik az edzés, biztos voltam benne, hogy rég Pándon vannak. Kocogtam az út szélén és próbáltam stoppolni...nem sok sikerrel. Majd egyszercsak egy meglepően gyorsan közeledő Opel mégis fékezett, abszolút mázli és meglepetés volt, a Mester és a lányai :) Így mégis odaértem az edzésre és utána is visszavittek Ságig, csak onnan futottam haza. Legközelebb újra próbálkozom, egy másik útvonalon:D

Uralom az utat :)

Az a fantörpikus szerencse ért, hogy én tesztelhettem az idei tavaszi szezon egyik újdonságát, az Adidas Supernova Glide 4 futócipőt, természetesen a női modellt. Rögtön meg is szeretném köszönni az adidas hazai képviseletének és legfőképpen az edzésonline-nak a lehetőséget! Aligha lett volna a közeljövőben lehetőségem ilyen kategóriájú lábbeliben róni a kilométereket.

Lássuk, mit ígér a gyártó ezzel a cipővel kapcsolatban:

A Supernova TM Glide 4 FORMOTION^® technológiája alkalmazkodik a futó felülethez, így minden lépés során simább talajfogást biztosít. A külső talp Continental^® gumiból készült felülete a nedves úton is jobb tapadást biztosít, mint a hagyományos gumiból készült cipők a száraz időben. A légáteresztő hálós felsőrész a kényelmen kívül hűsítő érzést is biztosít a nyári melegben. A Supernova textil család a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is olyan kellemes közérzetet, komfortot nyújt, hogy csak a futásra koncentrálhatsz.

Valamint:

Az adidas Supernova™ Glide 4W cipőben luxuskörülmények között futhatsz, mert kivitelezése egyesíti a futással kapcsolatos legkorszerűbb nézeteket. Ez a környezetbarát női futócipő FORMOTION™ sarokkal készült, így kényelmes, kontrollált talajfogást biztosít minden lépésnél. A TORSION® technológia biztos támasztást nyújt a talp középső részén, a GEOFIT™ szerkezet pedig kényelmes, tökéletes anatómiai illeszkedést biztosít. miCoach-kompatibilis.

Most pedig a saját tapasztalataim a cipőről:

Külső: Ugyan kifejezetten tetszenek a harsányabb színvilágú edzőcipők is, de valahogy az eddigi futócipőim a visszafogott fehér+kék, fehér-lila, szürke+kék, illetve majdnem egyszínű fekete változatokból kerültek ki. A Supernova Glide 4 sem az a bohóc-cipő, sőt, tulajdonképpen csak háromféle színt visel, fehéret, narancsvöröset és ezüstöt, de a megjelenése mégis látványos, talán a szín élénksége miatt. Természetesen rendeltetésszerű használat során heteken belül egyenszürkévé változik szinte minden futócipő, de addig is, a Supernova Glide 4-ben lehet gyönyörködni. A promóciós szövegek szerint az előző szériához képest csökkentették a talp vastagságát, de kicsit utánaolvasva, ez valójában inkább csak reklámfogás, annyira minimális a változás (0,5mm), de valamennyi anyag biztosan kikerült a talpból, ugyanis a cipő súlya néhány dekával csökkent. Az első talprész és a sarok vastagsága közti különbség (heel-to-toe drop) viszont nem csökkent (szerintem), így nem állítható, hogy a "minimálabb" irányba mozdulna ezzel a cipőjével a gyártó. A sarokrész most is elég méretes, de felpróbálva már nem érezhető annak (persze nem egy strandpapucs :)

A minden oldalon elhelyezett fényvisszaverő rátétek gondoskodnak róla, hogy sötétben is jól láthatóak legyünk. És a fűző! Végre nem fehér :)

Számomra kicsit meglepő volt még a cipő felsőrészén az orr rész gyöngyvászon felületén elhelyezett megerősítő folt, amely bizonyára a nagylábujj cipőromboló hatását hivatott megakadályozni. Kicsit tartok tőle, hogy idővel ennek foltocskának a szélénél fog elkopni a gyöngyvászon, ugyanis körülbelül épp itt hajlik a lépésnél. Ha már a gyöngyvásznat említem, ennél a típusnál sűrűbb méhsejtmintájú az anyag, ami állítólag tartósabb, miközben jobb szellőzést biztosít. Mindenesetre szépnek szép!

Első próba: Kényelmes! Az adidas futócipőknél már megszokott módon egy számmal nagyobb méretre volt szükségem, bár határeset, de inkább legyen picit nagyobb, mint már most érje a lábujjam a cipő orrát. Az orri rész (toe box) kényelmes, az én viszonylag csontos és vékony lábamnak még túl bőséges is, a gyártó igéretéhez híven neutrális talp, nincs arch-support vagyis hosszanti talpboltozat alátámasztás, a sarok finoman öleli körül a lábat, a perem védi az Achillest. Ez utóbbi nekem elsőre picit magasnak tűnt, de később rájöttem, hogy csak a mostanság sokat hordott adidas kanadia terepcipőm ezen része kifejezetten alacsony és emiatt volt az érzés. A lábam és futóstílusom alapvetően neutrális, sőt inkább szupináló, így ideálisnak tűnt a cipő formázása. A talpbetét kellemes meglelpetés a megszokott vékonyka, hamar elhasználódó és akár elcsúszkáló példányokhoz képest, nagyon szépen formázott, rugalmas habanyag és elég masszívnak tűnik. Kivéve láthatóvá válik a miCoach Pacer vagy a legújabb Speed_Cell elhelyezésére szolgáló mélyedés. (a cipővel egyidőben teszteltem egy miCoach Pacert is, lásd külön tesztben)

A boltban kicsit lépegetve máris nagyon kényelmesnek találtam, egészen pihe-puha, rugószerű volt az érzés és azonnal feltűnt, mennyire könnyű cipő. Legszívesebben máris ebben mentem volna haza, de azért még visszacsomagoltam a dobozba :)

Mozgásban: Nem írok le külön minden edzést, az első benyomások igazából nem változtak a távtól, tereptől, időjárástól függetlenül.

Laza futásnál, utcán: Nagyon kényelmes, könnyű, ruganyos, szinte lebeg benne a láb. Érezhetően jól tapad/kapaszkodik az aszfalton, nekem lehetne egy kicsit laposabb a talp, de így is teljesen kényelmes. Nem viseltem zoknit, de sehol nem bántotta a lábam és a szellőzést is épp kellemesnek találtam. Picikét olykor nagynak éreztem a méretet, de ez minden új cipőnél így van.

Dombozás, /hill-repeats/ aszfalton: Emelkedőn és lejtőn, bemelegítő kocogásnál és tempós futásnál is kényelmes, a ruganyosság nem jelent olyan érzést, hogy a befektetett energia vagy a lendület elveszne általa. Felfelé tempózva a talp jól tapad, a cipő kialakítása éppen megfelelő mértékben vezeti csak a mozgást, nem akadályozza az egyéni stílus érvényesülését. Nekem talán nem ártana valami kifejezett szupinálás, vagyis inkább a lábfej első részénk kifelé dőlése elleni forma, bár nem tudom, létezik-e ilyen egyáltalán... Lejtőn nem csúszott előre a lábam a cipőben, kényelmesen alkalmazkodott a többé-kevésbé középtalpra érkező stílusomhoz, összességében nagyon rugalmasnak, átengedőnek éreztem.

Nedves időben, városban: Stílusosan, London utcáin került sor a vizes aszfalton történő tesztelésre :)
Egyben ez lett az eddigi leghosszabb futásom is a cipőben, röpke két óra csak sajnos :( (terveim szerint hamarosan fogunk menni együtt sokkal hosszabbat is, ha szükséges, kiegészítem majd a tesztet) Tehát, nedves aszfalt. A gyártó ígéretének megfelelően, a Supernova Glide 4 az esőtől nedves felületen is jól vizsgázott. Sehol nem csúszott, sőt, érezhetően tapadt többféle városi burkolaton is. Szándékosan vettem éles kanyarokat, léptem útpadkára lábujjhegyen, de nem tudtam kifogni rajta. Végig nagyon kényelmes volt, semmilyen szokatlan vagy kellemetlen érzést nem tapasztaltam két óra elteltével sem (zokni nélkül).

Terepen: Igazán durva, technikás terepre nem volt alkalmam elvinni a cipőt, bár nem is terepfutásra tervezték. A lakóhelyem környéki erdőcskék homokos talaján, vasúti ágyazatkővel borított földúton, illetve füves terepen járattam meg és egyik esetben sem kellett csalódnom. Ugyanaz a ruganyos, könnyed érzés volt, mint aszfalton, a köveket sem éreztem túl erősen és a hepehupás talajon vagy a zsombékos fűben sem éreztem instabilnak. A picit sáros földön is elég biztos léptekkel haladhattam, nagy sárba nem vittem szegény jószágot egyelőre.

Kinek ajánlom?

Elsősorban olyan neutrális vagy kissé szupináló stílusú futóknak ajánlom, akik kifejezetten egy gyors, könnyű cipőre vágynak, de egy lecsupaszított versenycipőnél nagyobb védelemmel. Aki esetleg használt Supernova Glide 2 vagy 3 cipőt és szerette, de kicsit könnyebb, neutrálisabb formában még szivesebben hordta volna, az bizonyára imádni fogja a Glide 4 újításait.

Sajnos az ára a magasabb kategóriában van, de ha olyan tartós is amilyen könnyű, szép és kényelmes, felveheti a versenyt a rivális márkák hasonló árfekvésű és célcsoportú termékeivel.

miCoach Pacer egy nem kütyümániás kezében :)

<

Az Adidas MiCoach rendszer talán már hallomásból ismerős a legtöbb futó számára, lényegében az ismert sportszergyártók aktuális közelharcának egyik megmozdulása, egy pulzusmérőt és footpod-jellegű sebességmérőt egyesít egy edzéstervező-edzést kísérő egységgel, nem hiába nevezik elektronikus személyi edzőnek olykor. Egyfajta átmenetet képez az egyszerű footpod megoldások és a bonyolult gps-szel kiegészített futókomputerek közt. Kistesójáról, a Zone-ról, olvashattunk már itt tesztet.

Tehát, a dobozból az alábbi darabok kerülnek elő:

Vegyük sorra az alkatrészeket és a tapasztalatokat:

1- többnyelvű használati útmutató: Rendkívül egyszerűen használatba vehető az eszköz, ez a pár soros útmutató elegendő is, a többit a weboldalról megtudjuk - feltéve, hogy értünk angolul.

2- USB kábel: ezzel csatlakoztatjuk a kütyüt a számítógéphez vagy okostelefonhoz az adatok átvitele illetve az akku töltése céljából.

3- összekötő kábel mp3lejátszó csatlakoztatásához: A Pacer összeköthető a már meglévő mp3 lejátszónkkal, így egyazon fülesen hallgathatjuk a kedvenc zenénket és kaphatjuk az instrukciókat vagy a lekért edzésadatokat a kütyütől. (Kipróbáltam, működött, de nem vonz a lehetőség, így nem használtam így)

4- , egyfüles fülhallgató: átlagos jack-dugós megoldás, így ha netán elvesztenénk vagy tönkremenne, bármilyen másik fülhallgatót is használhatunk helyette. Ez a félfüles megoldás praktikus, hiszen meglehetősen veszélyes a közterületeken mindkét fülünket bedugaszolva futni.

5 - pulzusmérő pánt és jeladó: Sok pulzusmérőtől eltérően, a pánt textil alapú, amire a jeladó patentos megoldással rögzíthető. A pánt maga mosható. Első kézbevételkor úgy éreztem, túl könnyen lepattan a jeladó egység, de használat közben már nem tapasztaltam ilyet. Könnyen állítható, becsatolható és kényelmes viselet, bár maga a jeladó elég nagy "pukli".

6 - cipőre rögzíthető (vagy kompatibilis cipőbe a talpban kiképzett helyre beilleszthető) szenzor: Praktikus klipsszel érkezik, így nincs probléma ha a cipőnk nem kütyükompatibilis, a fűzőre is rögzíthető a lépésszámlálós típusú sebességmérő. Nekem olyan szerencsém adódott, hogy egy teljesen hozzáillő Adidas Supernova Glide 4 -be tehettem, így kipróbálás után a klipsz visszatért a dobozba, a szenzor pedig elfoglalta helyét a cipőtalp erre a célra kialakított mélyedésében.

7 - a lényeg, maga a vezérlőegység vagyis a Pacer: meglehetősen aprócska, mp3-lejátszóra (azt hiszem az iPod Nano volt ilyen?) hasonlító kis "dobozka", hátoldalán csipeszes rögzítési lehetőséggel, amivel karpántra, nadrág derekára, zseb szélére, övtáska pántjára, stb csiptethetjük. Található még rajta egy tolókapcsoló a be- és kikapcsolásra illetve ezzel választhatunk, hogy előre feltöltött edzést hajtunk végre amihez instrukciókat kapunk vagy szabad edzés lesz (Free) és csak a mérést kérjük. A kis kapszula elején a középső rész maga egy nyomógomb, edzés közben ennek megnyomásával kérhetjük le az aktuális edzésadatokat, valamint kétoldalt is található egy-egy gomb, a "hullámokkal" hangerőt állíthatunk , a "futó emberke" pedig az edzés indítására és pillanatmegállítására való. Egy kis LED van még rajta, ami töltés közben piros-kék színben villog, használatban pedig zölden világít.

Most lássuk a működését röviden (hiszen megannyi helyen fellelhetők már ezek az információk)

A pulzusövet és a stride szenzort nem kell különösebben magyarázni, maga a Pacer viszont okos kis jószág, nem csupán az előbbiek által küldött adatokat tudja közvetíteni számunkra. Amint beüzemeljük az eszközt, kapunk egy saját profilt a miCoach weboldalon ahol rengeteg lehetőség vár minket. Először érdemes beállítani a személyes adatainkat, ami alapján a rendszer pulzuszónákat is javasol számunkra, de aki saját magának szeretné kiszámítani vagy nem tartja megfelelőnek a kapott értékeket, könnyűszerrel átírhatja őket.

A beszélő eszköz hangját is megválaszthatjuk, több női és férfi hangból és több nyelvből választhatunk, de sajnos magyarul egyelőre nem tud.

Az összeállított rendszerrel akár azonnal neki is indulhatunk sportolni, de a miCoach weboldalon számtalan edzéstervből illetve különálló edzésekből is válogathatunk, amelyeket ha kiválasztjuk, rögtön a virtuális edzésnaplónkba vezet és amikor szinkronizáljuk a Pacer-t akkor rá is tölti az összes edzést. Itt az adidas valóban kitett magáért, nagyon sok edzéstervből választhatunk, nem csak futás, kerékpár, edzőtermi erősítő edzés, lazító, bemelegítő, átmozgató edzések is vannak, sőt, külön tervek nőknek és férfiaknak. Ahogy arra a hasonló oldalakon szocializálódott user számít, más miCoach-felhasználó futókkal is kapcsolatot teremthetünk az oldalon.

Ha kiválasztottuk a vágyott edzést, a géphez csatlakoztatott Pacer felbukkanó ablakában kattintsunk a szinkronizálásra és már mennek is át az adatok a kütyüre. Pár másodperc és indulhatunk is!

Bekapcsoláskor kedvesen köszön a rendszer és keresi a szenzorokat. Egyszer tapasztaltam, hogy nem találta a stride szenzort, de pár lépés járkálás után már rendben volt. Eldönthetjük, hogy csak mérjen (Free edzés) vagy választunk a feltöltött edzésekből. Utóbbi esetben folyamatosan kapjuk a fülhallgatón az instrukciókat, gyakorlatilag levezeti nekünk ez edzést mint egy edzpő tenné. Ha bármikor szeretnénk aktuális adatokat kapni, csak megnyomjuk a középső nagy gombot és már mondja is (hogy automatikusan vagy gobnyomásra és pontosan mely adatokat, ezt a számítógépünkön a Pacer menüjében beállíthatjuk). "Szabad" edzés esetén is ugyanígy működik, csak -értelemszerűen- instrukciókat nem ad a rendszer. Bármikor megállíthatjuk és újraindíthatjuk a mérést, kikapcsoláskor pedig összesítést hallhatunk és menti az adatokat. Egyéni részidőket vagy szakaszokat viszont nem tud külön kezelni.

Edzés után a számítógéppel csatlakoztatott eszközről az adatokat pillanatok alatt feltölthetjük a weboldalra, a saját naplónkba és megtekinthetjük a pulzus, tempó, lépésszám, idő különféle kombinációit grafikonon ábrázolva is. Természetesen az összes elvégzett edzést tárolja, számolja a megtett távot, eltöltött időt, stb és folyamatosan követi az egyéni csúcsainkat is, távban, időben. Ha előre tervezett edzés volt akkor tanácsokat, véleményt is kapunk a mi kis "edzőnktől".

Tapasztalatok, vélemény:

Meglehetősen szkeptikusan, ám kiváncsian vettem kezembe ezt az eszközt, ugyanis egyszerű pulzusmérő sportóra kivételével, nem használtam/használok ilyesmit. A rendszer beüzemelését egyszerűnek találtam, a weboldalon az első alkalom után már könnyen elnavigáltam. Kiváncsiságból feltöltöttem egy edzéstervet és egy tesztfutás edzést.

A tesztfutást végül nem csináltam meg, nem igazán tudok értelmezni olyat, hogy tizes skálán x intenzitással fussak, hagytam inkább a manóba :)

A "napi 30perc" nevű edzéstervből kiváncsiságból csináltam meg kettőt. Igazán jópofa, ahogy adja az instrukciókat, lassíts, gyorsíts, még ennyi vagy annyi van hátra, stb és ha kérem, elsorolja az összes aktuális információt, pulzust, tempót, lépésszámot, megtett távot, illetve amit előzetesen beállítottam. Ugyan egy gombnyomással rögtön lekérhettem, de engem kissé zavart, hogy folyamatosan kijelezve nem látom a pulzust, se az időt. A feltöltött edzés adatait nagyon szépen lehet elemezgetni, a táv és ezáltal a sebességmérés meglepően pontos.

Free üzemmódban, vagyis előre feltöltött és instruált edzés nélkül, is futottam természetesen, kiváncsiságom okán sokszor megkértem, hogy regélje el nekem az edzésadatokat, talán ez, talán a vasút közelsége, talán a nem elég jól megnedvesített vagy nem elég szoros pulzusöv okozhatta, hogy az edzést visszanézve a grafikon eltorzult, mintha folyton nullára esett volna vissza a pulzusom :) Így persze az átlag is elszállt. Máskor ilyen nem fordult elő. Ugyanekkor akadt gondom a miCoach weboldallal is, nem volt hajlandó betölteni az edzésnaplót, se az adott edzés részletes nézetét. Talán csak türelmesebbnek kellett volna lennem, mert egy-két perc múlva már gond nélkül működött. Ez máskor is előfordult, valamint zavart, hogy hiába jelöltem be bejelentkezéskor, hogy emlékezzen rám a rendszer ezen a számítógépen, folyton újra be kell gépelnem a jelszavamat - pedig csak én, és csak ezen a gépen babrálom.

Résztávos jellegű hill repeats futásnál még szebb grafikonban gyönyörködhettem, a részletek iránt érdeklődők gyakorlatilag minden lényeges infót kigyűjthetnek a tárolt adatokból.

Mint fentebb írtam, nem csak futóedzésekre használható a miCoach Pacer, ennek szemléltetésére letöltöttem (vagyis feltöltöttem az eszközre) egy No-gym Workout nevű erősítő-átmozgató gyakorlatsort. Tényleg személyi edző hangulatú a dolog, csak - szerencsére :) - nem mond olyanokat, hogy "Jaj, de jó vagy, így tovább!" esetleg "Így a jó, égjen a zsír!" :)) A weboldalon részletesen megtaláljuk az egyes gyakorlatok leírását és mozgóképeket, amelyek segítenek a helyes végrehajtásban.

Végül, némileg kiváncsiságból és viccből, felvettem taekwondo edzésre is a pulzusövet és a Pacert, de csak a pulzusmérés kedvéért, valamint a lányom is kipróbálta egy kis gyermeki ugribugri idejére.

Összegezve:

A miCoach Pacer kényelmes, praktikusan viselhető edzéstámogató eszköz, a mérései kielégítő, sőt, igazán jó pontosságúak. Rengeteg adatot szolgáltat az edzésekről, melyeket opcionálisan hallgathatunk és tekinthetünk meg, elemezhetünk utólag. Az adidas miCoach weboldalon található számos edzésprogram közül mindenki találhat számára megfelelőt, akár első 5km lekocogására, akár sokadik maratoni PB döntésre készül.

Hátrányok: Nincs kijelzője, így menet közben csak hallható információt tud szolgáltatni. Nem kezel részidőket, résztávokat. A Pacer egy töltéssel max 10órát bír (bár USB-n gyorsan és könnyen tölthető) Nem tud magyarul.

Kinizsi

Lesz idén is és remélem, én is ott leszek!Még olyat is remélek, hogy időt javítok...de ezt egyelőre ne erőltessük :P

Nézegettem mások fotóit, ITT például egy nagyon szép sorozat, a túra útvonalának lényeges állomásairól, feliratozva. Tök fura volt az utolsó képeket nézni....szerintem még nem is láttam a Baji vadászházat világosban :) (pedig más túrán biztos voltam már arra....)

Két új cikk

Jövök hamarosan cipő és kütyü témában, de addig is két angol nyelvű cikket hadd ajánljak:

Talent vs training debate revisited at The Science of sport blog

Instead of R.I.C.E, now P.O.L.I.C.E

Sajnos, mostanság biztosan nem lesz fölös kapacitásom, hogy lefordítsam őket, de egy kis zanzásítás talán lesz....

Cipcsi és kütyü :)

No, meg van a tesztcucc! Én, a keveset és azt is gyengén futó, abszolút nem kütyümániás emberke, tesztelhetek egy mondhatni felső kategóriás edzőcipőt és az adidas pulzusmérő+táv+tempó mérő eszközét, a miCoach-ot. Hihetetlen, ugye? Szerintem is.

Úgyhogy igyekszem is felnőni a feladathoz. Egyelőre csak nézegetni, ismerkedni volt alkalmam, de lesz tisztességes futás is! Meg beszámolók, meg képek :)

Első benyomás: Külsőre nagyon tetszetős, szinte versenycipő kinézete van, ha nem nézzük a sarkat , ami azért nem egészen minimál :) Persze ami inkább számít az a drop, a különbség a talp elülső részének és a sarokrésznek a vastagsága között, és ez nem is olyan nagy ennél a cipőnél.

Belebújva kényelmes, kicsit számomra furán magas az Achilles-t ölelő rész hátul, de nem dörzsöl, csak új érzés, mert mostanság az adidas Kanadiában futottam, aminek kifejezetten alacsony a bokarésze .

A miCoach nagyon mókásnak tűnik így elsőre, bár még jobban bele kell ásnom magam az általa kínált lehetőségekbe.